Startup, élet, Debrecenben – beszélgetés Kiss Ákossal a hazai vidéki startup ökoszisztémáról

A debreceni startup élet egyik jeles szereplőjével, Kiss Ákossal beszélgettünk ökoszisztéma fejlesztésről, hazai vidéki lehetőségekről, állami szerepvállalásról. Ákos több rendezvény kulcsembere, a startupokat segítő INPUT program debreceni koordinátora és a startupperség sem áll távol tőle. Volt hát miről kérdezni.

Kiss Ákos

Part magazin: Hogyan csöppentél bele a debreceni startup világba?
Kiss Ákos: Én eredendően szociálpedagógus vagyok – meglepő módon, és 2015 nyaráig bezárólag a fő vagy a mellékállásom valamilyen módon mindig az ifjúságpolitikához kötődött. Közben vállalkozó is voltam mindig vagy főállásban vagy mellékállásban – ez a két dolog mindig párhuzamosan futott. Korábban volt egy média vállalkozásom, de abból kiszálltam, jelenleg INPUT koordinátor, meetup szervező, ötletgazda, startupper is vagyok.

Egy ifjúsági programban dolgozva az a képem alakult ki már 10 évvel ezelőtt is, hogy az ifjúsági programok tartalmazhatnak egészségvédelmet vagy pszichszociális segítségnyújtást, meg különböző kulturális és sportprogramokat, de nagyon kevés program segíti a fiatalok vállalkozóvá válását.

Az évek során ezek a programok megszaporodtak – és érdekes módon döntő többségben nem a szakma, hanem maguk a fiatalok teremtették meg ezt a közeget. Én automatikusan úgy gondoltam, hogy ez egy jó irányvonal lehet.
Úgyhogy én ifjúsági munkásként csatlakoztam rá az ilyen rendezvényekre, egész egyszerűen azért, mert a “sokat szidott” Y generációs fiatalok itt tömegesen jelentek meg. Nyilván szakemberként érdekelt, hogy miért. Láttam, hogy mit csinálnak itt ezek az emberek, hogyan zajlanak az események. Különböző pályázatokból dolgoztunk, tehát el is kezdtünk mi magunk is ilyen rendezvényeket szervezni vagy meglévőekre rácsatlakozni és azokat támogatni.

Gyakorlatilag így kerültem be ebbe a világba, még viszonylag az elején. Az ökoszisztéma olyan öt-hat évvel ezelőtt indult Debrecenben, én kb. négy évvel ezelőtt csöppentem bele, mint vállalkozó, mint rendezvényszervező, mint ifjúság segítő szakember – attól függ, honnan nézzük. Aztán ebből lett az, hogy mostanra már inkább vállalkozásfejlesztési szakembernek hívom magam, ha definiálnom kell a munkámat.

Andragógia Szakhét 2017 – Sikersztorik testközelből (Balról jobbra: Kiss Ákos, Szabó György, Mokánszky Milán, Berényi Zsófia)

Part magazin: Milyen rendezvények szervezésében volt részed és jelenleg miben vagy benne?
Kiss Ákos: Volt korábban a FIVOSZ parti, nem is tudom már, hogy mi volt pontosan a neve, ami most Business and Beer néven fut. Ott gyakorlatilag az elején benne voltam: felépíteni a rendszert, kitalálni a rendezvényt, rendszeressé tenni. Utána azt gondoltam, hogy ez a rendezvény nagyon szépen megáll a lábán, úgyhogy most már általában csak résztvevőként szoktam élvezni vagy néha előadóként. Kazai Peti és Süvöltős Laci nagyon szépen összehozták, profira formálták az elmúlt három-négy évben ezt a event sorozatot. Szép nézőszámokkal dolgoznak, és a helyi, vagy akár messzebbről érkező előadók számára jó self branding építő módszer itt előadni.

Utána jött a Debtech meetup, ami a legrégibb technológiai meetup Debrecenben így talán a legpatinásabb, legkarakterisztikusabb. Ezt mindig valahogy olyan emberek szervezték, akik az ismerősi körömben voltak és így én segítettem mindig, ahol tudtam. Volt, hogy szponzorkereséssel, volt, hogy előadóhoz nekem volt kontaktom, volt, hogy PR cikket írtam. Tehát valamilyen módon laza szálakkal kapcsolódtam. De tavaly nyártól gyakorlatilag teljes értékű szervező tagként hivatalosan is a DebTech meetupnak a tagja vagyok.

Kiss Ákos, DebTech meetup

“Az angyalok köztünk járnak” DebTech Meetup. Balról Jobbra: Varga Zoltán (Karlson Consulting), Károlyi Antal (HBAA) Kiss Ákos

Az IgenDebrecen mentor-poolban is megtalálható vagyok, mint választható “opció”.
De igazából a helyi szereplők ismerik egymást, összefognak a különböző szervezők, így azt mondhatjuk, hogy mindenki segít mindenkit.

Tavaly ősszel második alkalommal került megrendezésre a debreceni Startup Hét, amikor az összes debreceni rendezvénybrand összefog és egy hetet megtöltenek ilyen jellegű programokkal. Ebben mint DebTech meetup és mint ökoszisztéma szereplő is valamilyen szinten benne vagyok.

Egy fontos dolog a startup kultúrában, hogy a szélesen értelmezett társadalmi felelősségvállalás sokkal inkább megjelenik a vállalkozók új generációjánál. Nekünk inkább civil szempontból volt korábban érdekes a CSR mint téma, ezért tavaly szeptembertől erre is elkezdtünk szervezni egy meetup sorozatot. Erre is, fura módon, jelenleg inkább az üzletibb szereplők figyeltek fel, kisebb a civilek aránya (CSR Debrecen).

Illetve különböző blogokon szoktam megjelenni mint szerző. Általában zenéről, pl a grungery.hu oldalára vagy valamilyen startup témához kapcsolódó dologról szoktam írni. Itt volt már interjú helyi startuppal, az RF Anatomy-val, volt szó a technológiai munkanélküliségről, összedobtunk Tassi Viktor barátommal egy értekezést, ami a technológiai innovációhoz, meg a szingularitáshoz, meg az exponenciális fejlődéshez és a startupok világához kötődik.
A CSR Debrecen kapcsán pedig Töviskes Imre a társam. Vele belekóstoltunk a podcast műfajába is. Hetente vagy kéthetente jelentkezünk.

Kiss Ákos és Töviskes Imre

Part magazin: Szerinted a magyarországi városok között miért pont Debrecenben van ilyen fejlett ökoszisztéma? Mert kívülről az látszik, hogy (Budapesten kívül) ott van pörgés.
Kiss Ákos: Erre Szabó Krisztián, a győri INPUT-os kollégánk azt mondta, hogy Debrecen mindentől messze van, ezért muszáj mindent helyben megoldani. És én ezen először nevettem, de aztán belegondoltam, hogy igazából Győrből, Veszprémből vagy akár Miskolcról, Egerből egy óra alatt elérhető Budapest; vagy például Sopronból és a többi nyugat-magyarországi városból akár Bécs is. Debrecenből meg kb. két-három órát kell utazni ahhoz, hogy Budapestre eljuss és aztán vissza is ugyanennyi. Tehát az oda-vissza út már majdnem egy nap. Igazából azt gondolom, hogy ebben az állításban lehet hogy van valami a humoros felütésen túl is.

Illetve ahhoz van köze, hogy egyrészt a város vezetése évekkel ezelőtt nagyon elkötelezte magát, hogy ez nem “csak” egy megyeszékhely lesz, hanem egy régiós központ. Lett pl. repülőtér, számos multicég betelepedett, több ezer embert foglalkoztatnak SSC területen – itt értelemszerűen diplomás, több nyelvet beszélő rétegről is beszélünk. Illetve itt van az ország legnagyobb egyeteme, ahol az összes képzésben résztvevők száma összesen 40 000 fő. Itt szerintem valamennyivel felülreprezentáltabbak a kicsit magasabban képzett és a kicsit innovatívabb gondolkodású emberek, meg akik fiatalok, tehát nyitottak erre a dologra, mint más városokban.

Plusz az is fontos, hogy volt egy olyan csapat, amelyik ezt egész egyszerűen elkezdte csinálni alulról szerveződő módon. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Rab Máténak és Katonáné Kovács Juditnak.

Part magazin: Mondanál pár szót a fejlődés folyamatáról is?
Kiss Ákos: Ha a debreceni ökoszisztémáról beszélgetünk, akkor hat-hét évvel ezelőttig lehet visszamenni az időben. Egy online felületen elindult a debrecenbar.com nevű honlappal és annak készítőivel. Akkor még egyetemisták voltak és nem találtak olyan felületet, ami az ő szellemi igényeiket kielégítette volna teljes mértékben, ezért csináltak maguknak egyet. És itt, ezen a platformon helye volt mindenféle gondolatnak, tehát pl. a fiatalok vállalkozásfejlesztése, sikersztorik, inspiráló, motiváló dolgok. Illetve elindult a TEDx Debrecen is, ami egy nagy nemzetközi tudásmegosztó, gondolatébresztő kezdeményezés. Budapest mint főváros már elég régen elindította a TEDx mozgalmat, de azt nem tudom, hogy más vidéki városban van-e ilyen. Debrecenben lett. Ezek nem “vegytisztán” startupos dolgok, de elősegíti a szemléletformálást, azt a fajta gondolkodásmódot, hogy az új dolgokra legyünk nyitottak és osszuk meg egymással a tudásunkat, inspiráljuk egymást.

Ez egy nagyon erős táptalajt adott annak, hogy most ez van Debrecenben. Az sem elhanyagolható, hogy a helyi vállalkozók egy rétege komoly anyagi és szellemi tőkét kezdett mozgósítani. Itt van pl. az Xponential CoWorking, ami egy nagyon fontos találkozási pont és bázis lett a helyi ökoszisztéma szereplőknek, de azért tudni kell, hogy az első időszakban anyagilag egyáltalán nem volt rentábilis. Nagy Nándi, a hely vezetője viccesen meg is jegyezte, hogy ez az ő társadalmi felelősségvállalása.

Part magazin: A következő kérdéssel áttérnék az Eger típusú és nagyságrendű városokra. Szerinted az ilyen városokban hogyan lehet fejleszteni az ökoszisztémát? Mit mondanál azzal a tapasztalattal, amivel Te rendelkezel?
Kiss Ákos: Az előző válaszom végére tudok visszatérni. Egerben lakik 54000 ember, és lehet ökoszisztémát fejleszteni még ha nem is egy olyan méretűt, mint itt Debrecenben. Nyilván ott az egyetem is kisebb, a lakosság szám is kisebb. Egész egyszerűen fontos egy össztársadalmi összefogás, aminek mindenképpen egy magja kell hogy legyen egy olyan kis csapat, amelyik ezt elkezdi csinálni. Ez most lehet egy olyan meetup (EgerTech meetup), amit már csináltok is. Én ezt egyelőre még csak online követem. Terveim között szerepel, hogy fizikai szinten is megjelenek egyszer ott.

El kell kezdeni kicsiben és akkor az egyik ember fogja hozni magával a másikat – azt gondolom. Egy ötvenezres városban nem hiszem, hogy nincs pár tucat vagy pár száz ember, akit meg lehet mozgatni ilyen dolgokkal. Egész egyszerűen magának a városnak el kell hinnie magáról, hogy ezt meg tudja csinálni. És a várost úgy értem, hogy a politikai vezetői szinttől a helyi kis civil szervezetek és állami szervezeteken keresztül a helyi cégekig egy-egy közös gondolatot kell megfogalmazniuk, hogy hogyan fűzzék össze ezeket a kezdeményezéseket, és hogyan tudják ezek a hatások egymást erősíteni. Mit tud belerakni mondjuk az állami szektor, mit a civil szektor és mit a versenyszféra. Arra pl. nincs rálátásom, hogy informatikai cég van Egerben, vagy ilyen civilek mozgolódnak ilyen területen, de biztos, hogy van ilyen. Ezeket a szálakat össze kell kapcsolni. Debrecenben ezt az összekapcsolást úgy hívják, hogy Debreceni Startup Kerekasztal, az EDC Debrecen nevéhez fűződik.  , akik az okosváros kezdeményezéseket is kézben tartják.

Part magazin: Szerinted mindenképpen érdemes minden megyeszékhelyen, vagy ilyen nagyságrendű városban startup ökoszisztéma építésbe kezdeni?
Kiss Ákos: Van az ökoszisztéma építésnek egy alapműve, ez a Startup communities, ami Boulderről, egy Colorado-ban levő városról szól. Egy magyarországi megyeszékhelynyi kisvárosból csinált egy pali a nyolcvanas évektől építve egy olyan startup ökoszisztéma központot, ami gyakorlatilag a mai napig egy Mekkájának számít a startupoknak. Ha ő ott amerikai léptékben ezt meg tudta csinálni, akkor azt gondolom, hogy Magyarországon sokkal kevesebb embert kell megtalálni és sokkal kevesebb kezdeményezést kell mozgatni pl. egy megyeszékhelyen ahhoz, hogy ez létrejöjjön.

Part magazin: Vagy van olyan hely, ahol azt kell mondani, hogy “ezt engedjük el, vannak más prioritások”?
Kiss Ákos: Én semmiképpen sem mondanám azt, hogy nem szükséges, mert informatikai cégek, innovatív gondolkodású emberek mindenhol vannak. Azt is gondolom, hogy a gazdasági és a technológiai fejlődés afelé halad, hogy ezek a kezdeményezések fogják húzni, vagy már húzzák nem csak a nemzetgazdaságot, hanem a világgazdaságot is. Ez a technológiai fejlődés pedig csak gyorsulni fog. Aki le akar erről maradni, az nyugodtan elengedheti ezt a dolgot, de ha valaki akár városi szinten, vagy a maga szervezetének a szintjén, vagy magánemberi szinten gyakorlatilag jólétet akar teremteni magának, akkor azt gondolom, hogy mindenképpen bele kell állnia ebbe a dologba – a saját, jól felfogott érdekében.

Kiss Ákos trénerkedik

A látszat csal: két komoly tréner (Kölkedi Krisztián és Kiss Ákos) a Játszótér Alapítvány Vektor projektjének keretében vállalkozói ismereteket oktat fiataloknak.

Part magazin: Az általad is szervezett aktuális DebTech meetupon az állami szerepvállalás volt a téma. Mi a véleményed neked személyesen az állami szerepvállalás szükségességéről? Mennyire kell ez?
Kiss Ákos: Ha startupokról beszélünk, meg startup ökoszisztéma születésről, akkor nyilván mindenkinek az USA, meg azon belül a nagy csomópontok (San Francisco, New York) jelenik meg a fejében. Olyan emberek jutnak eszünkbe, mint Bill Gates vagy Steve Jobs. De azt gondolom, hogy az a jólét, amiben az amerikaiak élnek az nem mérhető össze egy kelet-európai ország lehetőségeivel. Nem ugyanarról a dimenzióról beszélgetünk.

Az, hogy az állam ilyen módon szerepet vállal, hogy akár a Hiventures kockázati tőkealap, vagy mi mint az INPUT programmal egy startup segítő, komplex szolgáltatási rendszert nyújtó programmal segítjük a startup ökoszisztémát, ez mindenképpen jó. Itt ezt az állam nélkül nem nagyon lehetne megcsinálni. A magánszektornak nincs akkora mozgósítható tőkéje, főleg, ha olyan városokra gondolunk, mint Eger. Magánkezdeményezésekből elindulhat valami jó, de biztos nem tudna akkora hatásfokkal működni, mint az állami forrás felhasználásával.

A Hiventures elindult és ott már el is indultak tőkekihelyezések elég szép számmal – nem tudom, hogy Egerben van-e nyertes már, de érdeklődők voltak már, de Debrecenben már vannak nyertesek, meg azt is tudom, hogy pl. Sopronban is. És itt nem is csak ötletgazdákról van szó, akik egy néhány milliós összeggel el tudják indítani a vállalkozásukat, hanem nagyon komoly százmilliós nagyságrendű összegek röpködnek. Ha egy városban egy vállalkozás több száz millió forintos támogatást kap kapacitásbővítéshez, az nyilván a helyi gazdaságban csapódik le, annak nagyon rossz eredménye már nem lehet.
Az árnyoldala ennek a dolognak az, hogy az állam gondolkodásmódja alapvetően más, mint a startup és az üzleti világ működési mechanizmusa, tehát itt érdekes nézőpontbeli lehetőségek lehetnek.

Nagyon röviden összefoglalva én jó dolognak tartom, hogy vannak ilyen kezdeményezések állami szintről, a gyakorlati megvalósítást, meg az eredményeket valószínű évekkel később tudjuk összegezni, hogy mi sikerült jól vagy esetleg nem jól. De alapvetően a gondolat, hogy az állam eljátssza a gazdag amerikai nagybácsit, ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a jövőben itt nemzetközi szinten is rentábilis vállalkozások nőjenek ki a földből.

Part magazin: Köszönjük a válaszokat, és sok szeretettel várunk Egerbe a közeljövőben!

Pingbacks

  1. Startup, élet, Debrecenben – Input Program Magyarország

Megjegyzés készítése