A Deephlux énekese, Végh Balázs, a júliusi egri koncert után válaszolt a Part magazin kérdéseire. A friss formáció első „éles” koncertje volt az Érsekkertben, a Zenepavilonnál, az Egri Bikavér Ünnepen, ahol a csapat egy nagyon profi fellépéssel bizonyította, hogy nem véletlenül kaptak különdíjat az A38 tehetségkutató versenyén. Egerben a közeljövőben még hallhatjuk őket…

DeNo: Sziasztok! Az egyértelműség kedvéért mutatkozzatok be, mi is az a deephlux, kik alkotják?
Végh Balázs: A deephlux 5 különböző műveltségű, zenei kultúrájú és habitusú zenéző közössége. Senki sem hivatásos zenész, bár Zachár Fanni (fuvola, szaxofon) láthatóan ezen az úton halad azzal, hogy a Bartók zeneművészeti iskolában tanul. Őrsi Andris (DJ One-AB) fotós, Weil Andris Corvinus-hallgató, Bencze László és Végh Balázs pedig televíziós szakemberek. Életkor, életvitel és felfogás szerint eltérőek vagyunk, viszont van egy hely, ahol összetartozónak érezzük magunkat. Ez az a zenei tér, amelynek alapjait One-AB határozza meg producerként. A végeredmény egy downtempo-ba ágyazott neo soul, ha ragaszkodunk a kategóriákhoz.

DeNo: Hogyan jött az ötlet a zenekar létrehozásához?
Balázs: A zenekart szerintem nem létre hoztuk, hanem létrejött. DJ One-AB-val és Bencze Lacival 2012 elején kezdtünk elektronikus alapokon élő zenét csinálni kedvtelésből. Mindhárman 30 körül vagyunk, megy a hétköznapi meló-dráma, és emellett szükségünk van a kreatív ambíciók kiélésére. Elkezdtük felfedezni magunkat és egymást. Rövidesen One-AB előállt azzal a gondolattal, hogy jelentkezzünk az A38 Talentométer 2012 tehetségkutatójára. Hirtelen vadnak tűnt az ötlet, de nagy lökést adott a zenék fejlesztésében, főleg úgy, hogy az alkalomra megnyertük Weil Andrist, az Ethnofil zenekar producerét, és Zachár Fannit, a Soulclap fuvolistáját. Boldog, „egyéjszakás” kalandnak indult közöttünk a kapcsolat, de a zenei elképzelések teljesen megújultak általuk. Egyhónapos, aktív, közös munka után nagy örömmel és várakozással mentünk neki a fellépésnek.

DeNo: Milyen hatással volt rátok, mennyire volt ösztönző az A38 Talentométerén megnyert különdíj?
Balázs: Gyakorlatilag az A38-on megélt siker kötött minket össze. Az akkori kiforratlanság ellenére azt éreztük az előadáson, hogy megteremtődik körülöttünk egy mikrokozmosz, amelynek a jelek szerint mind a közönség, mind a zsűri részese lett. Barabás Lőrinc személyesen is kifejezte meglepődését, és bíztatott minket a folytatásra, ami számomra extra lökés volt. Nem mi jutottunk tovább, de nyertesnek éreztük magunkat az elismerések által. A különdíj amit kaptunk egyébként underground-abb, mint egyszerűen csak nyerni, főleg úgy, hogy nem volt eredetileg ez a kategória, de a zsűri mindenképpen ki akarta fejezni elismerését. Lehetőséget kaptunk egy A38-as fellépésre olyan zenekar előtt, amelyhez jól illeszkedünk. Ezek után a még nagyobb öröm az lett, hogy Fanni és Andris is kedvet kapott a folytatásra. A Discrete Flux nevet „egyszerűsítetük” deephluxra – ami nem biztos, hogy egyszerűbb – és visszavonultunk kidolgozni egy olyan koncertrepertoárt, amellyel a hajón bizonyíthatunk majd. Ez a fellépés még előttünk áll.

DeNo: Hány albumot, számot készítettek el eddig, és mik a további terveitek?
Balázs: Június közepén publikáltuk FB-oldalunkon az első négy tracket, amelyet Sohajda Péter (SOHI) nagy teherbírással és hozzáértéssel Egerben mixelt. Folyamatosan dolgozunk a továbbiakon, de a tervgazdálkodásban egyelőre annyi konkrétum szerepel, hogy szeretnénk a nyár végétől egyre több helyen élőben megmutatkozni. Zenéinket ingyenesen letölthetővé tettük, ami persze nem zárja ki azt, hogy egyszer majd az ortodox CD-hallgatók kezükbe vehetnek egy deephlux lemezt, amelyen ezek a számok is rajta lesznek.

DeNo: Egy ilyen kiforrott zenével rendelkező, ugyanakkor új zenekarnak milyen formában éri meg megjelenni, cd, netes megjelenések, koncertek, mivel számoltok?
Balázs: Ha a „megéri” arra vonatkozik, hogy miből profitálunk anyagilag, akkor a lemezkiadás nem ebbe a kategóriába tartozik egy ilyen friss csapatnál. Persze egy dombornyomásos első lemez, saját arcképeddel a borítón nagy családi örömre adhat okot – Nézd anya, milyen szépek vagyunk! – csak hát nem rentábilis. Egyébként meg minden formában megéri megjelenni, ugyanis most azért dolgozunk, hogy megismerjék az emberek azt, amibe már sok energiát fektettünk. A koncertélményt tartom annak a lehetőségnek, ahol az embereket személyesen „megérinthetjük”.

DeNo: Hol léptetek már fel ebben a formációban, és milyen más formációkban szerepeltetek eddig?
Balázs: Mint deephlux most léptünk fel először a Bikavér Ünnepen, de a csapat tagjainak külön-külön már volt korábbról zenei tapasztalata. Weil Andris első zenekara az Ethnofil, ami mai napig él és virul, oly annyira, hogy a tavalyi Talentométer fődíját ők vitték el, pl. a deephlux orra elől. E mellett az egri Cabaret Band-be is meghívták billentyűzni három éve. Saját bandákon kívül szokott vendégeskedni más formációkban és különböző live act-ekben is, ami úgyszintén igaz Fannira és One-AB-ra. Ők, mint fuvolista és producer a SoulClap Budapest nevű nu jazz/neo soul formációban találtak egymásra. Fanninak a SoulClap az első hivatalos csapata, One-AB viszont az egri főiskolásokból verbuválódott Planet 55-al már egyszer egész komolyan feltűnt a főváros underground-életében. Laci nagy meglepetés volt számomra, ugyanis neki a deephlux az első bandája, amelyikkel elhagyta a próbatermet, viszont zenei gondolkodás, alkotás szempontjából nagyon is érett figura. Ami engem illet 21 éves koromig teleüvöltöztem néhány vidéki zenekocsmát Rage Against The Machine-nel, de majd 10 év hallgatás után most találtam rá arra, amit igazán szeretek csinálni.

DeNo: Milyen más előadók inspiráltak?
Balázs: Zenei mindenevők vagyunk, ami a produktumon is tetten érhető, de úgy látom, a jazz, a soul, a trip-hop és a downtempo tartozik közös keresztmetszetünkbe. Akiket együtt szívesen hallgatunk vagy példaként szoktunk egymásnak mutogatni, pl. a Bonobo, a Massive Attack, a Radio Head, a Hiatus Kaiyote, a Fat Freddy’s Drop, az Electric Wire Hustle, Flying Lotus vagy a Thievery Corporation. Egyéni ízlés szerint Laci és Weil Andris tudom, hogy imádják a Karnivoolt, amit tulajdonképpen még One-AB-val is megetettek, pedig ő hip-hop guru.

DeNo: Hogy éreztétek magatok az idei Bikavér Ünnepen? Milyen érzés volt itt fellépni?
Balázs: Személy szerint kicsit féltem attól, hogy mennyire passzolunk majd stílusban a Bikavér ünnephez, ugyanis még nem vettem részt rajta, és lelki szemeim előtt egy erősen hagyományőrző, népi-nemzeti program villant fel, amelybe az angol szöveges modern, szubkulturális zenét nehezen helyeztem el. Minden kétség eloszlott látva a helyszínt, illetve nagyon jó visszajelzés volt egy heterogén közönség előtt játszani. Nem is számítottunk rá, hogy ennyire széles körben emészthető a produkciónk. Eger csoda jó város, és külön dicséret illeti meg, hogy teret ad az underground-nak is, legyen szó zenérő,„street art”-ról vagy elvetemültebb művészeti kezdeményezésekről. Persze vádolhattok minket elfogultsággal: én ide jártam főiskolára, Őrsi Andris (One-AB) és Weil Andris pedig innen származnak és részben ma is itt élnek.

DeNo: Következő fellépés, hol láthat a nagyérdemű legközelebb titeket? Ismét Eger, más vidéki városok, vagy esetleg Budapest?
Balázs: Legközelebb újra Egerben lépünk fel, méghozzá egy csodálatos helyszínen, a Bolyki-borkatlanban. Itt lesz a Lassan a testtel fesztivál augusztus utolsó hétvégéjén, melyen az Irie Maffia, az Ethnofil illetve a SoulClap is koncertet ad, a Kiégő Izzók pedig speciális vizuállal készül. Mi szombat este zenélünk, de péntektől vasárnap hajnalig ott bulizunk. Gyertek ti is!

DeNo: Feltétlen ott leszünk, és ajánljuk minden olvasónknak is a koncertetek! Köszönjük az interjút!

Az interjú elkészülte után jött a hír, hogy a deephlux fellép a Robotkrumpli fesztiválon, Egerben, a Bolyki-borkatlanban, 2013. augusztus 3-án, szombaton este. Részletek a Robotkrumpli fesztiválról.