Gasztro-túra a sötétségben

Bármennyire is giccsesnek tűnik egy Moderat koncertbeszámolót ilyen címmel kezdeni, ha hiszed, ha nem, ül a dolog, és nem, nem csak azért, mert ezekkel a mondatokkal köszöntötték a nagyérdeműt az Akvárium falai között: „Moderat is a very dark show. For everyone’s enjoyment please do not use any kind of flash or light for filming. Enjoy the show!”


…sokkal inkább azért, mert zenéjükkel beragyogták ezt az éjszakát, de úgy, hogy néha megtöltötték a gyomrunk fékevesztett sötétséggel, hogy aztán egy villanásnyi idő alatt rántsanak át a szem-, és szívvakító ragyogásba. (Persze ebbe a nagy egészbe bőszen bele tudott zavarni az egy főre eső egészségtelenül magas okostelefon-kijelzők világítása, de van, akinek így kerek…) No de ne rohanjunk ennyire előre!

Meg kell vallanom, a Moderattal hosszú időn át nem tudtam mit kezdeni. Már nem azért, mert ne lennének jók – pláne, hogy a jó, mint kifejezés nem is igazán megfelelő: szárnyaló, varázslatos és fájdalmas – ha ilyesmik buknak ki az egyszeri fülelőből, már közelebb járhatunk a megfejtéshez. Sokkal inkább azért, mert (és itt jön a tudd, hogy értsd rész) az Apparatból és a Modeselektorból összeállt biomassza tagjaiért külön-külön is oda voltam, meg úgy általában vissza is. Egy-egy Apparat dallam úgy hatott rám, mint egy erős csülök – csak a gyomrom helyett a lelkem ülte meg. A Modeselektor meg mint a csoki fagyi – idült vigyor az izzadásban, vagy akár a hóban-fagyban, meg egyébként is tök mindegy – van, ami mindenhol az igazi. Aztán jött a gasztro-sokk, a csülkös csoki fagyi – nem mellesleg egy telefonról felbömbölve egy idétlen házibulin, egy beazonosíthatatlan techno trekk és egy klasszik John Digweed szám között. Én meg álltam ott, mint aki bámul egy delfint, ahogy az a tengerben úszkál, és próbálom emlékeztetni magam, hogy igazából egy madarat nézek. Persze a kultúrsokkot hol a fékevesztett imádat, hol a sznobériával határos fitymálás követte (ahogy az lenni szokott) – és így érkeztünk el 2016. áprilisának utolsó vasárnapjához.

Az NVC csapatnak hála nekifuthattam újra ennek a Moderat-dolognak (azért ez így csúnya, a koncert után megnéztem, a telefonomon található 800+ dal közül 11 Moderat, ami nem épp egy rossz arány); ahogy elnéztem, nagyon sokad magammal. (Utólag visszagondolva az abszolút teltház tökéletesen érthető…) A koncertterembe érve gyorsan elköszönhettem a gondolattól, hogy az első sorban tobzódó barátokat megleljük, és próbáltunk felvenni egy olyan pozíciót, ahol sem sörrel nem locsolnak meg túlzottan, de a koncertet is jól láthatjuk-hallhatjuk.  Az arcokat vizslatva meg kellett állapítanom, a Moderat sztár-jellege azért mindmáig töretlen, a „hatalmasat veretünk majd ma este is, mint tegnap a hájperen” – srácoktól kezdve az érett negyveneseken át a belvárosi hipszter sznobokig minden kaszt képviseltette magát.

Mindenből jutott egyébként elég, és valahol a koncert közepén idült mosollyal vettem tudomásul, hogy ételkülönlegesség-kedvelő lettem, immár hivatalosan is! Mert hát a Moderat harmadik albuma semmivel nem sekélyebb, mint az eddigiek, de hogy a sarkokban összegyűlt árnyékokat a nyári napsütéssel határos pillanatok sem tudják bevilágítani, az egyszer bizonyos. A „II” című albumhoz képest talán még egyet léptek a sötétebb tónusok felé – ami valahol érthető is, hiszen a csapat tagjai mindig is humanista értékrendű, elvhű srácoknak tűntek, mindig bőszen reflektáltak a világot átható érzésekre – és ez bizony vissza is köszönt a színpadról! Nem volt véletlen a show előtti felirat sem: a vizuális élményözön tökéletesen együtt élt a zene hullámaival; mi pedig elmerültünk, feloldódtunk és szétfolytunk benne az első perctől a legeslegutolsóig!

Bár jókora hendikeppel indultak (azért egy hétvégén átélni Jeff Mills szimfonikus varázslatát, és egy Moderat koncertet… el vagyunk kényeztetve hazánkban, hála az NVC-nek és a hasonlóan lelkes és odaadó szervezőcsoportoknak!), kihoztak egy egészséges döntetlent, ami a körülményekhez mérten valahol a besza-behu és csillagos ötös környékét jelenti.

És igen. A kevésbé elmélyült zenehívőket megnyugtatnám, volt a Bad Kingdom is.

Fotó: Dudás Kriszta

A Moderat is élvezte a showt – és mi is!

Megjegyzés készítése