Bármennyire is giccsesnek tűnik egy Moderat koncertbeszámolót ilyen címmel kezdeni, ha hiszed, ha nem, ül a dolog, és nem, nem csak azért, mert ezekkel a mondatokkal köszöntötték a nagyérdeműt az Akvárium falai között: „Moderat is a very dark show. For everyone’s enjoyment please do not use any kind of flash or light for filming. Enjoy the show!”
Túl jó
Az van, hogy ezt ki kellett heverni, a cím pedig magáért beszél. A recept pofátlanul egyszerű: végy egy hejre kis házibulit, szorozd fel ezerrel, majd az egészet dobd át egy tó partjára. Adagolj hozzá hosszúlépést jéghideg sörrel (piros pont, ha pálinka is van mellé; így úgy tolod túl a napot, ahogy mi tettük, a másnapot pedig fedje a feledés jótékony homálya…), egy rakat mosolygós arccal, sosemvolt-fenetudja, és mégis kiváló zenekarokkal… És (jó, tudom és-el nem kezdünk mondatot, de itt mégis a Bánkitóról van szó!) máris kijön a giga-házibuli élmény, ahol nem zavar, hogy a lábadat sörhabbal locsolják, hogy vadidegen keni a hátad naptejjel, aki valamiképp az idejekorán lefoglalt stégedre keveredett, sőt, még az sem, hogy bár megfogadtad (és még a programfüzetben is vastagon bekarikáztad), idén csakazértis elmész egy rakat előadásra, szombat délután elnéző mosollyal konstatálod, mikor épp rád szakad egy hűsítő zápor: nem baj, akkor is megérte.
A Part Egyesület projektjei
A Part Egyesületet 2005 decemberében alapítottuk és 2006-ban jegyezte be a Bíróság. Teljes hivatalos nevünk: Part Egri Kulturális, Ifjúsági és Környezetvédelmi Egyesület. Az Egyesület célja a kezdetektől az volt, hogy egy kis plusz színt vigyen Eger
és környékének életébe.
Az évek során sokan részt vettek tevékenységünkben és még többen megfordultak programjainkon, on-line felületeinken.
Íme egy kis ízelítő eddigi tevékenységeinkből. Tovább…
Hol volt, hol nem volt…
A szerepjátékról, és ami mögötte van.
*Johny felkelt az ágyából, kinyújtózott és csak ekkor látta meg, hogy asztalán egy új üzenet várja. Csak egy időpont és egy cím volt benne, -furcsa- mondta magában, és hirtelen egy még inkább furcsa érzés kapta el. Úgy érezte, mintha figyelnék, és késztetést érzett, hogy menjen. Felöltözött hát és indulóra fogta. Nem tudta, hogy merre megy és minek, de mennie kellett. De ahogy kilépett házának kapuján, megérzései kezdtek bebizonyosodni, árnyakat látott a tetőn, melyek egyre gyorsabban és gyorsabban mozogtak, így hát neki is egyre gyorsabbra kellett fogni. Már-már rohant, torkaszakadtából, mikor hirtelen valaki kirakta a lábát elé egy beugróból, s ő elesett. John nem foglalkozott a horzsolással, amit az esés következtében szerzett, csak pánikszerűen felnézett, hogy ki buktatta fel, ily hirtelen. Egy vékony lány állt ott, és így szólt:
– Öcsi, te már megint minek képzeled magad? Anyu mérges lesz, ha meglátja, hogy ilyen későn te kint vagy…